Matyi in Holland

Hága és Gouda

2007-05-15T08:39:00.000-07:00

Hága Hollandia közigazgatási központja. Itt lakik Beatrix királyné, és itt székel a holland parlament is. Maga a város nem tipikus holland város, nincs szép csatornája se nagyon és az épületek is újstílusúak. De azért csak meg kell ezt is nézni, ha már itt vagyunk.

Ez az egyik tere Hágának, semmi különös, de a felhôk elég jók.

Elrejtve volt egy két szép kapu, épület vagy kastély.

A középkori lovagterem, az egyetlen érdekes pont lehetett volna, ha nyitva lett volna.

Hága címere elég érdekes, egy gólya, csôrében angolnával. A gólya nagyon hasznos állat volt, mert eltakarította az állati maradványokat, így megelôzve a járványokat.

Mauritshuis Museum, a jobb oldalán a híres Vermeer képpel: Lány gyöngyfülbevalóval.

Ez a királyné palotálya, itt lakik. Kicsit díszesebbre számítottam. És semmi díszôrség, csak egy rendôr a kapu elôtt...

Viszont a palota kertje az tényleg szép volt, tele rhododendronokkal, virágokkal, szép fákkal. Itt Zsuzsit láthatjuk teljesen komoly arccal.

A Béke Palota, itt székel a Hágai Nemzetközi Bíróság. Itt szoktak elôtte tüntetni...

Sacred Wigned Heart

A világbéke lángjánál. Ez is a békepalota elôtt van. Minden ország, állam ami csatlakozott ehhez az intézményhez hozott ide egy kristályt és ezt belebetonozták a talapzatba.

Tavirózsa

Ez a ház Voortburgban van, igazából csak ezért szálltunk itt le a vonatról, hogy lefotózzuk. Ugyanis elég jól néz ki, hogy körülötte víz van.

Ez már Gouda, a sajtok (egyik) városa. Sajna a sajtpiac nem aznap volt, így mi nem láttunk egy darab sajtot sem...

Ez a városháza, na ez nagyon szépen néz ki a tér közepén. Itt szokott lenni a sajtpiac.

Ez a legszebb templom asszem amit itt láttam Hollandiában. A rohadt életbe, hogy ez is zárva van. Vasárnap!

Gouda nagyon szép város, Delfthez tudnám hasonlítani. És majdnem az összes lakóház mûemlék. Ez egy kis park egy templom körül.

Itt is vannak kanálisok.

És természetesen Goudának is van szélmalma.

Még a lámpa tetején is sajt van.

Utrecht

2007-05-15T08:25:00.000-07:00

Utrecht Hollandia egyik legszebb városa. Tele kanálisokkal, szebbnél-szebb terekkel, templomokkal, régi épületekkel, szobrokkal. De szerintem a legszebb része ez az átrium itt fenn a szökôkúttal és növényekkel. Ez a katedrális oldalán van, a szerzetesek sétálásra vagy meditálásra használták.

A legszebb csatornák szerintem itt vannak Utrechtben. Van egy kis rész majdnem a víz szintjén, olyan, mint egy kis rakpart. Ez tele van kávézókkal, lakásokkal és egyéb üzletekkel. Åradás idején nem lehet itt mókás lakni...

Ez a katedrális belülrôl. Elég régi, de igazából semmi extra.

Viszont a rózsaablakok azok elég szépek voltak.

Ez pedig az említett kerengô, a templom oldalában. Itt amúgy volt egy magyar kápolna is, amit a reformáció által üldözött magyar katolikusok építettek.

Gargoyle. Elég sok volt itt belôlük.

Ez szintén az átrium.

Ez az utrechti csillagvizsgáló, igazából ez volt utam fô célja, de persze zárva volt isten tudja miért, pedig nyitva kellett volna lennie. Kicsöngettem ôket, de ôk sem tudták miért volt zárva a múzeum.

A kis kanális...

Szép ház...

Ez pedig Harald viking király rúnaköve, amit a dánok ajándékoztak a hollandoknak. Na ez baromi jól néz ki! 980-ból származik és tele van írva rúnákkal, meg végtelen hurkokkal. Egyébként a szüleinek állít emléket ezzel Harald. (meg magának is...)

Ez egy másik kis átrium, tele emberrel.

Delft

2007-05-15T08:11:00.000-07:00

Delft egy nagyon szép holland város, amely a porcelángyártásról világhíres. A híres Delft-kék Hollandia egyik névjegye. Meg is kérik az árát.

Ez a híres 3 színû torony. Természetesen a templomok be voltak zárva.

A fôtér

És a híres Delft-kék porcelán

Kellett egyensúlyozni, hogy a táskámmal le ne verjek semmit 2000 Euro felett...

Az egész város tele van régi szép kapukkal, mind zárva van.

Teccenek nagyon ezek a templomok. Csak tégla, semmi díszítés. Persze mindegyik zárva van.

És itt a kis csapat :Zsuzsi, Kati, Ågi ég én.

Május 5-e

2007-05-15T07:40:00.000-07:00

Május 5-e Hollandia második legnagyobb bulija. Ekkor ért véget a második világháború, és milyen véletlen, hogy a békeszerzôdést pont Wageningenben írták alá a németekkel. Ezen a napon egész Hollandia Wageningent látogatja meg, tele a kisváros veteránokkal, régi amerikai, holland harckocsikkal, és hatalmas koncertek, bulik vannak. Kb estére olyan hangulat volt teljesen, mint a szigeten. Sok színpad, sátor, ember, zene, sör-bor.

Jó sok ilyen régi csoda volt itt, asszem lefotóztam az összeset, de ide csak ezt a régi taxit rakom be.Mind nagyon jó állapotú volt, gyönyörûen felújítva.

Régi kis harci robogó. Rengeteg régi katonai motor volt, szerintem ezek néztek ki a legjobban. Olyan hangjuk volt, mint a csuda.

Egy páncélozott truck, elég masszív gépágyúkkal a tetején. Ez az Overlord hadmûveletbôl maradt meg. Ennek a tervnek a része volt a normandiai partraszállás is.
Sok ejtôernyôs volt amerikai 101-es airborne, hollandok, angolok, lengyelek...

Itt feszítek igazi amerikai veteránokkal. mégpedig a 101-esekkel. Az egyik még az Easy században is szolgált.

Kétéltû jármû, partraszálláshoz ideális, ha nem lövik ki ôket.

Na ezek a motorok voltak a nap fénypontja számomra. Nagyon jól néznek ki, baromi jó hangjuk van, jól lehet ôket irányítani és igen jó állapotban voltak.

Géppuska

Ez pedig a veterán felvonulás. Egész más érzés volt így ünnepelni a háború végét, mint otthon, mert ugye minket az oroszok "szabadítottak fel", de jó volt látni milyen a másik oldal is.

Géppuskafészek

Shaking hands with the captain.

Azért buliztunk is. Ez itt a metal színpad, melynek fôbandája a Vader volt. Minden helyen két színpad volt, így felváltva használták ôket, nem kellett várni az átszerelésre. Elég jó ötlet.

Na, ez volt a legjobb parti az egész nap! Orosz folklóregyüttes játszott jobbnán- jobb orosz dalokat, kicsit rockosan. Elég jól nézett ki a basszus balalajka is, hát még milyen hangja volt!
Hamar tiszta ôrült lett az egész közönség, beleértve minket is!

Queen`s Day

2007-05-01T05:52:00.000-07:00

A királynô születésnapja. Hollandia legnagyobb bulija. Természetesen Amszterdam.
Vigyorgunk is rendesen az utcán a "kacagós" nyalókával a szánkban. A holland nemzeti szín a narancs ami a királyi ház nevébôl jön: Oranje-Nassau. Ezen a napon mindenki narancssárgába öltözik tetôtôl talpig, természetesen mi is hoztuk a formánk.

Minden városban nagy ünneplések vannak, de természetesen Amszterdam a legnagyobb, legjobb. Szóval az egész ország bulizik.

Mindenféle narancs kalapot, koronát, pólót, táskát meg bármi mást lehet venni, vagy éppen ingyen osztogatják, ez kell az alap hangulathoz.
Mindenki virul, boldog, bulizik; folyik a sör, bor; pedrik a füvet mindenfelé.

Szellemkastély a Dam-téren. Egész más volt így Amszterdam, mint ahogy elôtte láttam. Rengeteg ember van az utcán, néha már lépni sem lehet tôlük.

Hatalmas pók

Fotózkodom a kis koronámmal és a kaszással.

Zsuzsi a vöröslámpás negyedben...

A csatornák tele voltak csónakokkal, hajókkal és azon buliztak az emberek.

Volt egy ház amelyiknek a felsô ablakából ki lehetett csúszni annak aki akart.

Tele a csatorna ladikokkal.

Ez a múzeumtéren van, itt volt egy nagy színpad koncertekkel. Itt is mindenki narancsban, elég vicces. Tulajdonképpen mozdulni sem lehetett az emberektôl.

A park a hasonló tömeggel.

Minden kis utcasarkon volt egy színpad vagy dídzsé, zenébôl nem volt hiány. Kár, hogy a teknó a favorit mindenütt.

Próbálunk elvergôdni a vonatállomáshoz, ami nem mindig könnyû...

Szintén sok ember, sok hajó, elég jól néz ki.

Amszterdam után még kicsit benéztem Arnhemba is, hogy ott milyen a hangulat, hát itt sem volt gyengébb a parti. Folyt a sör ezerrel, embertömeg, narancsszín, mi kell még?

Az Északi-tengernél

2007-05-01T04:47:00.000-07:00

Mivel mostanságban sorra dôlnek meg a melegrekordok Hollandiában, ezért úgy terveztem, hogy kimegyek a tengerpartra. Elmentem Castricumba, és onnan kb egy órás séta egy nemzeti parkon át a tengerpart, szóval elég jó környezetben van.

Olyan helyre szerettem volna menni, ahol inkább természetet lehet látni a parton nem házakat. Erre nagyon jó volt Castricum.
Magyarul van kiírva a strand, ha-ha.

Maga a vidék a homokdûnék birodalma, rengeteg madár, és viszonylag kevés ember. Úgyhogy ideális hely strandolásra.

Ez a kép homokdûkrôl készült. Maga az Északi-tenger baromi hideg volt, de muszály volt úsznom benne egy kicsit.

Itt a cuccom.

A part tele volt medúzákkal, elég viccesen nézett ki. Sok kis kocsonya. A víz hol kimosta , hol meg visszasodorta ôket.

Még egy mosolygós.

Itt egy lila is.

A tenger a dûnékkel

Itt már délután volt, kezdett lemenni a nap, nagyon jól néz ki ahogy a víz visszaveri a sugarakat. Egyébként elég erôs volt a nap, és a széltôl nem is lehetett érezni.

Dagály. A part közelében lett egy kis sziget, onnan fotóztam a dûnéket.

Ez a nemzeti park, ami a tenger közelében van, tele védett növényekkel meg madarakkal.

Homokos tó. Igazi madárparadicsom.

És a végére az elmaradhatatlan virágföld, ami Casricum külsô részén található. Itt északon a part menti dûnék mögött elég sok virágföld van.

Szakrális Megalitok Hollandiában

2007-04-23T01:59:00.000-07:00

Amikor egy útikönyvben megláttam kb egy hónapja, hogy Hollandiában is vannak megalitok-olyan, mint Britanniában a Stonehenge - már akkor tudtam, hogy nekem ezeket feltétlenül látnom kell. Ezeket a hatalmas kôépítményeket a régi korok embere építette (kb.5000 éve). Mindegyiket egy-egy kiemelkedô pontjára építették a Földnek, oda ahol az ôsi hit szerint a Föld energiavonalai metszik egymást, így ezeknek a pontoknak erôsebb kisugárzása van. Gyakran építettek ilyen pontokra templomokat, sírhelyeket, kôszobrokat, portálokat. Ezeket a helyeket a beavatottak és varázslók látogathatták csak, és itt történtek a varázslások, mágikus szertartások. Ilyen helyre épült az egyiptomi Nagy Piramis is, és ilyen helyen fekszik a magyarországi Dobogókô is.

Ezek a dolmenek Észak-Hollandiában vannak, Drenthe és Gröningen tartományban. A vonatút két óra volt Assenig Drenthe fôvárosáig. Itt biciklit béreltem és azzal jártam be a közeli falvakat és a dolmeneket.

Itt is van rögtön az elsô kettô, egymás mellett.
Megkértem egy arrajárót, hogy csináljon egy képet rólam és a kövekrôl. Azt mondta úgy nézek ki, mint valami popsztár a Van Halenbôl...

Hát persze...

E mögött a középkori templom mögött vannak.

Az utak a falvak közt sokszor vezettek erdôn, nemzeti parkon át, csodálatos helyeket láthattam. Ez az északi része Hollandiának tényleg lenyûgözô: fenyvesek, homokdûnék, tavak, kedves kis falvak, és tipikus holland tengerész öregemberek. Mind nagyon segítôkész volt megtalálni a Hunebedeket

Merthogy Hollandiában így hívják ezeket a megalitokat. Egész Hollandia egy síkság és mélyföld így nagy talány honnan kerülhettek ide ezek a hatalmas gránitkövek.

Itt úgy tartják, hogy az elsô jégkorszak alkalmával sodródtak le ezek a kövek a jéggel Skandináviából.

És aztán ezeket a köveket használta fel az 5000 évvel ezelôtti ember, hogy állítólag sírokat építsen belôle. Merthogy ezek állítólag síremlékek, amiket földdel ástak be, és úgy nézett ki az egész, mint egy domb.

Érdekes, hogy ebbôl az idôszakból rengeteg megalit épült szerte a világban Skandináviától Izraelig, mintha az akkori ember csak ezzel foglalkozott volna, hogy ilyeneket építsen. A különbözô távoli civilizációk nem is tudtak egymásról, mégis ugyanazokat hozták létre egymástól függetlenül.

Ez a köralakú bemélyedés szintén érdekes, az egyiptomi Nagy Piramis talapzata is ilyen kôbôl van, úgy néz ki, mintha egy pogácsaszaggatóval kiszaggatták volna.

Road feeling....

Egyik faluból a másikba.

Szép kis alacsony nádfedeles házak, erre a térségre ez jellemzô.

Itt a következô, a legnagyobb, amit ezen a napon láttam. Elôl lehet látni a bejáratát, és körülötte hatalmas kövek voltak szintén.

Igazából senki nem tudja hogyan is építhette ezeket az akkori "primitív" ember.

Igy néz ki oldalról...

Mostmár a homokdûnéknél vagyunk, ez a kicsi Hunebed található egy nemzeti park közepén.

Homokon egyébként piszok nehéz biciklizni, mint kiderült.

Itt a park bejárata.

Újabb szép kis ház valamelyik faluból.

És most az út legszebb szakasza következik, benn az erdô közepében. Van ugyanis egy Hunebed amit nagyon nehéz megtalálni, benn az erdô közepén. Egy tábla sem jelzi merre van, rengeteg embert megkérdeztem merre van, mindenki azt mondta, hogy az itt erdô közepén nincs.

De, azért nem adtam fel, mert tudtam ez lesz a legszebb. Ezek a képek tehát akkor készültek, amikor bolyongtam az erdôben keresve a 11-es Hunebedet. Viszont míg így bóklásztam, elég sok szépet láttam. Már maga az erdô is gyönyörû volt, hát még az a frissítô fenyôillat!

Ezt is az erdô közepén találtam, egy kis temetôben, sûrûn a fák között. A síron a szadabkômûvesek jelképe látható a körzô és a vonalzó.

És íme a 11-es, elsô pillantásra.

Mesés környezetben. Érdemes volt kb. 2 órát keresgélnem az erdôben!

Itt a biciklim amit béreltem. Elég jól bírta, mert elég kemény megpróbáltatásoknak tettem ki, ha-ha.

Ez is egy dolmen alulról...

Ez meg a másik vége felé...

Ezek amúgy úgy néznek ki, mint valami hatalmas állat csontváza.

A bejáratnál állok.

Találtam az erdôben egy patkót, csak hogy szerencsém legyen az úton!

Ez Annen, mesés kis falu.

Kis Hunebed, csak így a házak között.

Na ez igen, ez szép! Élôben még szebb volt.

Úton hazafelé. Elég jól elfáradtam, megint úgy 40-50 kilómétert tekertem, a térdem már a végére megint rohadtul fájt.

Ez pedig Drenthe tartomány zászlaja.

Keukenhof, a Tulipánvilág

2007-04-16T03:48:00.000-07:00

Természetesen nem lehet kihagyni Hollandiában a tulipánkerteket és földeket sem. Vasárnap, amikor egész Hollandiában a legmelegebb volt, mi akkor mentünk el megnézni ôket. Ömlött rólunk a víz, tele volt minden emberekkel, a vonat, a busz, az összes kert, de megérte. Mert ilyen szépet bizony ritkán lát az ember!
Keukenhof a tulipánkert Leiden közelében van, Leidenbôl busszal mentünk oda, ami elég durva volt ilyen melegben.

Hát igen, magyar ember nem tud olvasni, de még a tiltó táblákat sem tudja értelmezni, ha-ha.

Annyira szépen van megcsinálva ez a kert, és március közepétôl május közepéig folyamatosan nyílnak a virágok benne.

Tavak, zöld füvek, virágok, fák, bokrok mi kell még? Hát persze, rengeteg ember... Ennyi embert egész hollandiában nem láttam még.

Olyan ez a kis virágszônyeg, mintha valami patak lenne. Ja és az egész park tele virágillattal.

Virágszônyeg

Kockás liliom.
Otthon szigorúan védett virág.

Szép tulipán közelrôl.

Itt az egész csapat a kertben. Zsuzsi, Marisa, Erik, Iida, és én.

No comment.

Marisával a virágok között.

Csatorna virágokkal

A park mellett hatalmas tulipánföldek vannak, ezekhez elég nehézkes volt kijutni, mert elindul az ember és egyszer csak szembetalálja magát egy csatornával, amit lehetetlen kikerülni, és így vissza kell menni teljesen, és elindulni máshol.

De Zsuzsival eldöntöttük, hogy ha már itt vagyunk addig nem megyünk haza, míg bele nem lépünk egy tulipánföldbe.

Asszem megérte ragaszkodni az elveinkhez, mert ott lenni valami fantasztikus érzés. Olyan, mint egy igazi tenger virágokból!

Csoportkép a virágokkal.

Az elengedhetetlen tulipánmezôben futós kép.

Iida fotózza magát...

Asszem kicsit mindenki képet kaphatott a képekbôl, hogy milyen is itt a hangulat. Igazából ma még nem sokat dolgoztam, úgyhogy lehet, hogy el kéne kezdeni...

A Hatalmas Buli

2007-04-16T02:00:00.000-07:00

Marjo, a finn lány elment haza ezen a hétvégén, úgyhogy annak rendje s módja szerint hatalmas partival búcsúztattuk el. Elôször elmentünk egy latin-amerikai vacsorára, ahol sokféle különleges ételeket ettünk, majd utánna elmentünk az egyik koliba, ahol moviestar-party volt, vagyis mindenkinek be kellett öltöznie valamilyen filmes karakternek.
Itt az elôkészületek láthatók Wageningen utcáján. Marjo sheriff volt, Kati Trinitinek öltözött a Mátrixból, Ågi Lara Croft volt, Erik valami rosszfiú szintén a mátrixból.

Na, ki lehet találni én mi voltam... Természtetsen Viking, ha-ha! Volt kardom is, egész pénteken ezt csináltam a munkahelyen, remélem a supervisiorom nem fogja megkérdezni hova tûnt el a kísérletekre szánt faanyag, ha-ha.

Már a vacsorára is beöltözve mentünk, és persze megcsináltuk ott is a hangulatot.
Épp Eriket, a francia srácot szabadítom meg a fejétôl, hamár volt olyan vakmerô, hogy mellettem foglalt helyet!

Viking evés közben. Kicsit túl kultúrált...

Lányok és a fagyi...

Marjo a sheriff.

Iida az új finn lány, szintén Tamperébôl. Éppen az afro-frizurát próbálja fel.

Ez már a koliban van, ahova mentünk a vacsi után bulizni. Rengeteg ember volt beöltözve mindenfélének, lovag, pillangó, Rambó...

Hajjaj, bomlik a fegyelem...

Asszem én még ilyen jót soha nem partiztam, mint itt.

Ezek a hollandok baromira tudnak bulizni! Itt épp Stage Diving-olok, ezt is itt próbáltam ki elôször! Azért minket sem kellett félteni, ha már buliról van szó, beleadtunk mindent.
Az este olyan jól sikerült, hogy még a holland rendôrség is betért megnézni hogyan alakul a buli, ha-ha.

Ågi Stage Diving-ol szintén. Az emberek hosszú sorban leültek, és a színpadról lehetett rájuk ugrani, úgy adtak minket tovább.

Kis pihenés a kertben, a csillagos ég alatt. Nagyon kellemes idô volt.

És az utolsó kép Marjoval, asszem mindketten elég rendesen szét vagyunk csapva, kiváncsi vagyok milyen volt az útja hazafele...
Azért most, hogy ezt írom, eléggé hiányzik! Meg eszembe jut az is, hogy egyszer hazamegyünk, mi is, ami elég rossz érzés...

Arnhem Zoo

2007-04-03T00:32:00.000-07:00

Szóval ahogy ígértem, itt vannak az állatkertes képek. Az arnhemi állatkertben készültek, ahol Marjo-val, Ågival és Katival voltunk. Maga az állatkert elég nagy, de egy nap pont elég a végignézéséhez. Elég fáradtak voltunk az elôzô esti sörözéstôl, ugyanis Marjo, Marisa, Katharina és Catrin átjöttek elôzô este és bizony ittunk pár sört. A kocsmában ahol ittunk Finntroll ment, mindenki headbangelt, majd rakok be róla képet...

Vissza az állatkerthez... Ez az esôerdô részleg, tele trópusi növényekkel és madarakkal. Kis kunyhó...

Ez a sivatag, tisztára Mexico-hangulat. Tele kaktuszokkal, keselyûvel. Ez a kép egy indián támadás után készült, ha-ha.

Itt a keselyû. Nagyon jól nézett ki, és elég tekintetet parancsolóan repült.

Kis gyik.

Vissza az esôerdôbe. Szép színes madárka. Itt nagyon meleg volt, és a levegô nagyon párás volt.

A vízesés mögül.

És igen, az egyik legszebb rész, az óceáni élet. Hatalmas akváriumok, egzotikus halak, korallok, sünik és hajóroncsok.

Asszem jó lehet halnak lenni...

Itt a hajóroncs, körülötte cápák, ráják és nagyobb halak úszkáltak. A képen szintén lehet látni, hogy milyen vastag az akvárium üvege.

Sleeping Sharks

Flamingo

A teki ép valamit lakmározott, de olyan lassú volt! Tisztára olyan volt, mint egy öregapó.

Na, Attila, ezt a kedvedért fotóztam le, itt az agámád kis barátja. Élég jól érezte magát ô is, futkározott össze-vissza. Elfelejtettem megnézni van e pont a feje közepén.

Zárásképpen egy morcos csörgôkígyó. Volt két másik is, azok egymáshoz bújva szeretgették egymást, nagyon aranyosak voltak.

Sörözés és kamerajavítás

2007-04-02T05:33:00.000-07:00

Hát igen, ez az elsô kép a kamerámmal, miután megszereltem. Voltam egy csomó boltban, szervízben, és mindenhol azt mondták, hogy újat kéne vennem, meg hogy ennek a fajtának a minimális javítási ára 100 euró. Úgyhogy megpróbáltam én megcsinálni... Szétszedtem, gondoltam még mindig jobb, mintha újat vegyek, aztán megpróbáltam kitakarítani. Elôször nagynyomású levegôvel próbáltam, aztán Willem (ô szokott segíteni a laborban) mondta, hogy inkább nitrogénnel próbáljam, mert abban nincs nedvesség. Próbáltam, nem mûködött... Aztán kedtem lemondani róla, összeszereltem, és egyszercsak! Mûködött! Ezért vagyok ilyen boldog a képen. Eddig bírja egész jól, nem azt mondom, hogy jobb, mint újkorában, néha kicsit szeszélyes, de úgy látszik mûködik.

Na, ô Willem, kicsit furcsa, de amúgy nagyon rendes és segítôkész. Kezdem megkedvelni... Épp vágja fel a faroslemezeket nekem a körfûrésszel.

Aznap este elmentünk a "flamand óriás" nevû tavernába, ahol speciális söröket lehet inni. Nem olcsó, de nagyon sokféle és nagyon jó sörök vannak. Abbe, Marisa, Iida az új finn lány ( szerintem teljesen Tarja Turunen, de szerinte nem...), és Marjo.

Ez a kedvencem, a Barbár. Nagyon finom mézsör! Ilyen finomat még nem ittam asszem! 8.5%-os.

Na, Katharina elég jól érzi már magát...

Ez most csak ilyen rövidke lett, de a hétvégen voltunk az Arnhemi állatkertben és van pár jó képem arról, úgyhogy az lesz a következô beszámoló. Ha lesz idôm megírni...

Manowar koncert Dortmundban

2007-03-28T03:14:00.000-07:00

Ez a várva-várt nap is eljött! De, hogy mennyit szenvedtem míg megrendeltem a jegyet... Mindenféle érthetetlen honlapok, aztán arra is kellett ügyelni nehogy ülôhelyet foglaljak, mert azt ki nem bírtam volna. Dortmund Németországban van, így szerencsére Katharina a német lány segített nagyon sokat a jegyfoglalásban és a vonatjegyvételben is.
Még soha nem voltam olyan nagy koncerten, amit stadionban tartanak, így volt nagy izgalom... Ja egyedül mentem Arnhembôl a koncertre, mert innen nem sok érdeklôdô volt.
Viszont a Manowart már ismertem, láttam is ôket élôben, ezért az elôvigyázatosság. (értsd: füldugók)

Aki nem tudná, a világon a leghangosabban koncertezô bandáról van szó, nem akarok most itt technikai részletekbe belemenni, akit érdekel nézzen utánna hány decibel hallgatása okoz halláskárosodást, és vesse össze, hogy a Manowar milyen tartományban koncertezik.
Elég az hozzá, hogy ha jól tudom Guinnes- rekorderek is voltak ebben a kategóriában, de az intézmény betiltotta ezt a rekordot, hogy senki ne kisérletezzen a megdöntésével, mert ez igen veszélyes lehet a közönségre...

Megérkeztem az állomásra... Itt már volt egy pár hosszúhajú állatféleség. Ha-ha.
Mivel egyedül mentem egy idegen országba, városba, a többiek innen Hollandiából nagyon izgutak, hogy mi van velem. Aranyosak voltak nagyon mikor útnak engedtek, elmonták mit vigyek, öltözzek fel melegen, és vigyázzak magamra.
Azért idôközönként próbáltam smst küldeni, hogy minden rendben van.

Ez pedig a Wesfalenhallen ahol maga a koncert zajlott. Elég nagy és jó kis hely.

Mikor vége volt a bulinak és vártam a vonatomra (ami csak reggel indult) jó párszor körbesétáltam.

Hát igen, a nap egyik fénypontja a Manowar truck. Benne pólókat lehetett venni, a germán emberek itt szórták széjjel a pénzüket mindenféle pólókra meg topokra...

Volt itt minden: Brothers of Metal, Sisters of Steel

Nagyon jól meg volt csinálva, hát még milyen hangja volt!

Mindenki lefotózkodott elôtte.

Egyik fan kocsija. Érdemes rápillantani a rendszámra, elég vicces...

Én is...

Gyûlik a tömeg. Ezt a kamionból fotóztam. Apropó a Zsuzsi gépét kértem kölcsön az útra, mert ugye az enyém tele van homokkal. Szegény.

Ez az olasz Rhapsody, az egyik elôzenekar. Szegények borzasztó csúnyák, viszont nagyon jó bulit nyomtak, a hangzás is nagyon jó volt. Teljesen meg voltam lepve. Amikor a múltkor láttam ôket, hát enyhén szólva bénák voltak, de most tényleg jók voltak.

Ez már kérem szépen a fôbanda elsô percei. Azért mielôtt elkezdôdött volna kicsit paráztam, hogy meg fogok süketülni, de végül az elsô fél perc után megkönnyebbültem és nem raktam be a füldugót. Csak két-három szám alatt raktam be...

Amúgy legelôl álltam. Itt még nem...

A közönség fele füldugót használt, a talpraesettebbek ott árulták a füldugót 1 euróért. Ha-ha.

Amúgy inkább a testen lehet már ezt a hangerôt érezni nem is a fülôn. Olyan, mintha 3 órán keresztül földrengés lenne. Az embert szó szerint jobbra-balra löki a hanghullám, elég durva! Szerintem baromi jó érzés, csak szilárdan kell álni a földön és nincs baj, ha-ha.

Eric Adams. Amúgy a német közönségrôl meg annyit, hogy elég puhák. Ahol én voltam mindenki szinte csak állt mint egy szobor. Na jó azért volt egy-két igazlelkû, aki vette a bulit, de a magyarokhoz képest...

Nagyon jó hangulatot csináltak, végig együtt voltak a közönséggel. Amikor azt hittem kezd vége lenni, csak akkor kezdôdött a második rész a viking mondavilággal és a harcos istenekkel. Egy számot sem ismertem az új albumról, ( kivéve a Gods of War-t, meg persze a King of Kings-t) de hihetetlenül elkapott ez a hangulat!

Nagyon jól meg volt csinálva...

Joey a metálisten, haha. Amúgy félig cherookee indián.

Nagyon keményen tud ám nézni!

Az est egyik fénypontja, a rituális húrkitépés. Volt még itt nagyon sok jó effekt amit nem tudtam lefotózni, rengeteg piró a szinpadon, hagyományûzô középkori harosok, csata, vetítés, Odin és a harcos istenek története filmben elbeszélve, és Cristopher Lee, aki a gyûrûk urában Szarumánt alakította. Joey szerit ô az új Heavy Metal hang Orson Welles után...

Ja, és így nézett ki a színpad a koncert második felében. Viking hajó. Itt már vége a partinak, oszlik a tömeg.

És egy utolsó kép a dobszerkóról.

A végén összegzésképpen elmondhatom, hogy ez volt a legjobb koncert amit valaha láttam.

Videók amiket a koncerten készítettem:

http://www.youtube.com/watch?v=kol0ljqfBhw

http://www.youtube.com/watch?v=S8Nc_ZatcCk

http://www.youtube.com/watch?v=8yI1sc69xes

http://www.youtube.com/watch?v=95xgRTVN-C8

http://www.youtube.com/watch?v=NApnObYUpH4

Hoge Veluwe

2007-03-26T05:29:00.000-07:00

Mostmár kezd unalmas lenni, hogy ez volt eddig a legszebb és legjobb napom, úgyhogy inkább nem is mondok semmit. Ezen a hétvégén a Veluwe-i nemzeti parkba mentünk kirándulni. Ez a hatalmas terület Arnhem és Wageningen északi részétôl húzódik még kilómétereken át, míg el nem éri az északi Flevoland tartományt.

A park híres a fehér biciklikrôl, amiket belépô ellenében a park egész területén használhat az ember.
Ez a hely csúcsszuper és nagyon szép, tele változatos vidékekkel: fenyvesek, szavannás rétek, homokdûnék, mocsarak. Rengeteg állat is van itt, szarvas, vaddisznó, de mi sajnos nem láttunk egyet sem.

A képen Marjo a finn lány, a csoportot általában ô meg én vezettük, mert hát ugye a "nehogy már ne én legyek az elsô" érzés ezen a helyen igen csak rámtört...

Living on the road...

Nagyon szépek voltak ezek a fenyvesek, tele mohával és ami csak kell. Végre igazi erdôt láthattunk. Amikor Budapesten Hollandiára gondoltam, azt hittem csupa unalmas mezô, hát igen nagyot tévedtem.

Még egy kis erdô...

Szavanna hangulat, rengeteg erikával... (erika az a barna bokor itt az elôtérben, ami augusztus-szeptember környékén lila virágba borítja az egész parkot)

Ez volt az elsô táborhelyünk, csak így az erdô szélén, elég jó volt itt ebédelni. Ha majd lesz kép rólunk is, ahogy eszünk, azt is iderakom.

Sose elég...

Ja igen, a homokdûnék! Na ez igen! Itt aztán nemcsak én, de mindenki megvadult. Tisztára olyan érzés volt, mint egy sivatagban.

Vizeeeet.....
Ha-ha

Elég jól néz ki ez a kopár vidék, már csak valami hatalmas állatcsontváz hiányzik, ha-ha.

Itt Ågi mászkál a homokban, igyekszik feljutni a dombra ahonnan fotóztam.

Na ez egy nagyon jól sikerült kep lett! Viszot a kamerám a sok homoktól itt mondta elôször azt, hogy rics-recs. A kirándulás végére teljesen használhatatlan lett, aminek nagyon nem örültem.
Ma viszem el szervízbe, nagyon remélem meg tudják csinálni...

Death Of my Camera...

Tiszta kisherceg hangulat: sivatag, rózsa...

Még utoljára egy kis erdô. Nagyon sok változatos táj van a parkban, az ember csak ámul é bámul.

Erdei piknik... Ez az imént említett kép az elsô táborhelyrôl.

Jövünk ki az erdôbôl fehér kis biciklijeinkkel.

Kis mocsárvilág.

Ez az utolsó képem, mielôtt a fényképezôgép nyugovóra tért (remélem nem örökre), úgyhogy meg kell várni, míg a törpiek elhozzák a saját képeiket. De azért asszem ezekbôl a képekbôl is kapott minden kedves érdeklôdô egy képet abból amit ezen a napon láttunk. Amúgy a fénykép a felét sem adja vissza az eredeti hangulatnak...

A Nagy Vihar

2007-03-18T10:07:00.000-07:00

A mai napon az elôzô napi fáradalmakat próbáltam kipihenni. Aztán délután mégsem fértem a bôrömbe és elmentem sétálni egy kicsit. A Nap nem nagyon sütött és elég fekete felhôk voltak az égen. A felhôk itt mindig közel vannak a földhöz, ezért elég jól néznek ki. Elsôosztájú fotótéma. Szóval sötét volt az ég, de hát itt mindig ilyen az idô. Elmentem a közeli nemzeti parkba, itt már azért a szél is fújt erôsen, a felhôk meg csak jöttek...

Felmentem erre a zsilipre, ami két tavat választ el, meg amikor ki szokott önteni a Rajna, akkor ez a rész víz alatt van. Kb 1 hete volt a nagy áradás...

Szóval felmentem, hogy majd innen végignézem a vihart, ez így jó ötletnek is tûnt. De nagyon nem volt az! Itt kicsit közelebb van az óceán, mint ahogy azt megszoktam, és emiatt a szél is és az áramlatok is sokkal erôsebbek.

Alighogy odaértem, nagyon erôs szél kezdett fújni, és akkora jégesô lett 3 másodperc alatt, hogy azt nem láttam milyen színû ruha volt rajtam. Elbújtam a zsilip tetején lévô ház szélárnyékába, és nem mozdultam onnan. Aztán mégis úgy döntöttem nem ártana innen lejönni, így elindultam. Mikor kiértem a ház szélárnyékából, a szél óriásiakat lökött rajtam. Próbáltam nem beleesni egy csatornába sem, (merthogy a gát két oldalán ugye az van) elég erôsen kellett harcolnom a szél ellen, meg az utat sem nagyon láttam a jégesôtôl. Igazából ha most végiggondolom senkit nem láttam magamon kívül erre téblábolni ebben az idôben. Vajh miért...Végül valahogy elértem a nemzeti park bejáratát, itt könnyebbültem meg elôször. Aztán át a töltélsen, ügyelve, hogy egy autó se üssön el, és a gát másik oldalán egy parkoló kocsi mögé bújtam a jégesô elôl, mert már eléggé fájt az arcom a nekicsapódó jégdaraboktól.

Es ahogy jött, úgy el is állt, kb. 7 percig tartott az egész, bár számomra örökkévalóságnak tûnt.

Ezek a fényképek nem akkor készültek, mert akkor nem volt nálam a kamerám, hazamentem érte, így a vihar után pár percel készülhettek a nyugodt tájról.

Aztán elindultam haza, amikor ismét elkeztek jönni a felhôk. Na mit csináltam? Naná hogy visszamentem, hogy lefotózzam az egészet! Tiszta ôrültekháza mi?

Szóval a következô képek, már igazi viharról készültek az elsô után kb. 20-30 perccel.

A második amúgy erôsebb volt, mint az elsô, és tovább is tartott.

Itt még csak jön a kicsike...

Rohadt félelmetes volt, hogy jönnek ezek a hatalmas fekete felhôk ... egyre csak közelebb ... meg a szél is hol fújt, hol meg szélcsend lett ... a táj olyan sôtét kezdett lenni, mint ha este lenne ... én meg csak állok ott a gát oldalában egy fényképezôvel a kezemben.

Na, ez az a pont amikor leszakadt az ég...

Hát igen, nehéz ilyen helyzetben fotózni, szal nem voltam mindig a helyzet magaslatán.

Amúgy ha jobban megnézzük a képet, lehet látni a jégdarabokat, ahogy esnek le a földre.

Jól meghajlik szegény fa.

Ez a gát, ennek a túloldalán van a nemzeti park, ezen az oldalon meg Arnhem kertvárosi része, ahol lakom.

Itt is esik a jégesô!

Hát igen, valahogy így néztem ki közben. Itt már nem volt akkora szél...
Utólag végiggondolva, nem volt ez olyan rossz, bár azért volt egy-két pillanat amikor megijedtem, hogy na most mi lesz. Ha-ha.

A közeli kis falvak

2007-03-17T11:59:00.000-07:00

Ha a Rotterdami kirándulásra azt mondtam, hogy az volt eddig itt a legszebb és legjobb napom, akkor asszem felül kell bírálnom magam. Mert ahol a mai napon voltam, az nemcsak hogy meseszép volt, hanem rengeteg olyan dolgot láttam amire itt már rég kiváncsi voltam. Eddig nagyobb városokba mentünk kirándulni, ami nagyon jó, de akármennyire szép is, egy idô után számomra már minden város egyformává válik, és nem tudom élvezni.

Nekem inkább természet kell, fák, erdôk, bokrok, falvak, madarak, vadregényes tájak. Asszem az ilyen helyeken vagyok igazán önmagam.Szóval eldöntöttem, a mai napon elmegyek az új biciklimmel az Arnhemtôl nyugatra lévô falvakba, amik gyönyörûek. Kb. 30 kilómétert bicikliztem, a bicikli nem a legjobb, váltani nem lehet vele. Az út végére már mindenem fájt.

Imádom, hogy a hollandok imádják a virágokat. Szinte mindenhol lehet virágot látni, utak mentén, házak elôtt, erdôben, kertekben. Csak úgy a füveket is teleszórják virághagymákkal, úgyhogy elég színes tôlük minden!

Oosterbeek, Heelsum, Renkum, Doorwerth, Heveadorp; igen, ezek nem itteni sörmárkák, hanem ezek a falvak amiket megnéztem. És, hogy miket láttam: csodaszép erdei utak, sok szép virág (ezeket mindig lát Hollandiában az ember) , mesebeli házakat, lovak, bárányok, ôsi misztikus templomok, középkori várkastély, és a feledhetetlen holland idôjárás.Apropó, az itteni idôjárást kicsit ki kell fejtenem bôvebben.

Szinte mindig szürkületi fény van az alacsony felhôzet miatt, a levegô fantasztikusan friss és nagyon párás. Olyan, mintha épp vihar törne ki állandóan...

Imádom ezt az idôjárást, olyan középkori hangulatot ad a tájaknak. Magyarországon, ha otthon néha ilyen idô van, mindig azt mondom, hogy "harcos idô" van, mert megvadulok az ilyen idôben, tisztára, mint a csatában. Ha-ha.

Na, ez itt Arnhem és Oosterbeek katonai temetôje, termszetesen a II. világháborúról van megint szó. Leginkább Airbornosokat temettek ide, akik 1944 szeptemberében próbálták felszabadítani Hollandiát. Még ma is látni idôs veteránokat idejönni emlékezni...

Ezek a szép házak. Hát igen, elfogadnék egyet- kettôt, ha ingyen adnák. Szép színes mindegyik, nagyon jó, hogy itt északon nem minden ház fehér, hanem színeket használnak a barnától a feketéig.

Szóval ez inkább villanegyed, a kertek is elég szépek, a házak körül erdô, tó, és zöld fû. Meg persze virág.

Sokszor felbukkan a piros szín is a házakon, hol a falakon, hol az ablakkeret van élénkpirosra fesve.

Hát igen kérem szépen, ez már nem semmi. Nádfedeles ház az erdô közepén, mohás fû, igazi uradalom.

Ez még mindig az elôzô háznak a kertje. Fenyves, tó, szobrok a kertben. Igázából olyan szép volt, hogy muszály volt bejönnöm ide, de mint kiderült persze magántulajdon, de nem szólt rám senki. A kertben meg golfpályán használotos kiskocsival mentek egyik házból (villa) a másikba.

Ez is még az elôzôhöz tartozik, ez az elôkert tehenekkel.

Jó sok nádfedeles ház van Hollandiában...

...de a kedvencem az ez! Ez nagyon szép. Jó lehet ilyen erdô közepén lakni.

Ja igen, mindenhol virág, ez Hollandia egyik ismertetôjele. Kis erdôszéli pihenô.Amúgy mostanában fognak virágozni itt a Rhododendronok, már elôre várom. Tele van velük itt minden.

Ez a fôút ami keresztülmegy a falvakon.

Ez egy elég szép kis templom, sötét kövekbôl épült, és elég szép fa ajtaja van. Nekem igazából a formája teccett nagyon.

De, hogy miért van zárva?? Ezen Magyarországon is mindig kiakadok. Azt hittem Isten háza mindig nyitva áll, na mindegy.

Most következik a nap egyik fénypontja, a Doorwerth-i kastély. Maga a várkastély a középkorban az 12oo-as években épült, de késôbb folyamatosan bôvítették, még elérte a mai formáját. Nagyon szép helyen van, erdô körülötte, mezô, földek, farmok.
A vár körül természetesen vizesárok van, melyen át egy kis híd vezet a kastélyba. Az eredeti kózépkori falak 2 méteresek voltak, ez a vár elég erôsnek épült.

Ezzel, hogy megnéztem a kastélyt, egy vágyam is teljesült, mégpedig az, hogy lássak itt egy középkori várat.
Merje valaki azt mondani, hogy nem szép!

Minden szemszögbôl...

Az udvaron egy nagyon szép ôsi Fa áll, a mai utamon még lesz majd egy ilyen ôsi Fa. Nekem nagyon tetszett, hogy meseszép környezetben, az udvaron ott áll egy régi kiszáradt Fa. Asszem imádom a Fákat...

A kastély belsejében nem lehetett fotózni, de könyörgöm, én nem nagyon tudok hollandul, így én nem olvastam semmi ilyen tiltást. Meg amúgy sem szoktak ezek nagyon érdekelni.

Amikor elôször rámszóltak, eltettem a gépet...

Nagyon szép belülrôl, kár, hogy nem mutathatom meg. Igazi középkori bútorok, fegyverek, vértek; a konyhától a hálószobákig mindent megnéztem.Itt egy jó kis páncélzat és egy kétkezes kard látható.Hmmm, kezdek beindulni...

Odajött hozzám egy hölgy, hogy tilos fotózni, én mondtam, neki, hogy ok. De azért természetesen cserébe megkértem, hogy fotózzon le engem teljes vértezetben. Ha-ha.

Ållok a hídon. Rájöttem, hogy én ebben a várban akarom leélni az életemet, egy ilyen szuper környezetben. Jajj, nehéz, nagyon nehéz lesz innen egyszer hazamenni................

Erdei körforgalom.

Szép kis temetô fenyveserdô közepén. Minden mohás, és sok itt is a Rhododendron.

Erdei autóút. Na itt már nagyon fájt a térdem, így csak lassan haladtam.

Na ez egy nagyon szép ôsi templom. Ez Hollandia egyik legrégebben épült temploma, a X. században kezdték építeni, (ekkor a magyarok mág lazán honfoglaltak...) és ehhez is hozzáépítettek késôbb egy-két részt. Hogy ez is miért van zárva?!

Elég erôs kisugárzása van ennek a templomnak, amit az elôtte lévô Fa szintén növel. Ez a második ôsi Fa a mai napon, szintén körbekerítve, hihetetlen kórnyezetben. A Fa ki van száradva, számomra mégis úgy tûnik mintha élne. Bár az is lehet, hogy a környezet az ami él itt!

Szép, nem? Most így megírva ezt a naplót, asszem jobban átgondolva, és újra átérezve, mégis csak ez volt eddig a legszepp napom. De ne kérje senki tôlem, hogy rangsorolnom kelljen a történteket itt, mert az lehetetlen!

Rotterdam és Kinderdijk

2007-03-12T05:39:00.000-07:00

Asszem ez volt eddig a legjobb nap itt, és most voltunk a legszebb helyen is. A Napsütés, ami egész nap tartott, szinte már-már hihetetlen volt ezen a vidéken, szikrázott az ég, egész meleg is lett, a tavasz elsô napját kaptuk el itt Hollandiában. Megjegyzem, hogy az ilyen meleg idô elég szokatlan még ebben az idôszakban errefele, de nagyon élveztük. Rotterdamba - a világ legnagyobb kikötôvárosába mentünk, majd délután hajóvan elmentünk Kinderdijkbe (dijk hollandul gátat jelent) ahol rengeteg gyönyörû szélmalom van.

De, kezdjük Rotterdammal. Rotterdamot a németek a második világháborúban porig bombázták (ultimátumot adtak Hollandiának, ha nem adja meg magát akkor nem lesz jó vége, hát nem lett jó vége. A következô célpont a régi, patinás város Utrecht lett volna, de Hollandia természetesen kapitulált), így ez a város teljesen új épületekkel van tele, felhôkarcolók mindenfele.

Teljesen más hangulatú, mint a többi Holland város, olyan, mint Manhattan.

Egy két házon azért megtalálható a régies díszítés, itt az új és a régi stílus keveredését láthatjuk.

Ez egy elég szép templom belülrôl, szép famennyezettel. Kicsit a templom oldalfalai meg voltak dôlve, de úgy látszik ez már csak szokás errefelé.

Ez a furcsa kis lakótelep Rotterdam egyik büszkesége, és igen, laknak benne emberek.

A nagy Maas folyó (csatorna), elég széles volt. Itt még nem sütött a nap. Egyébként egész Rotterdam egy kikötô, és amikor azt kérdeztem az emberektôl merre van a kikötô, mindig csak azt mondták, hogy az egész város egy kikötô...

Ez a régi Rotterdami kikötô.

Ez a szobor itt Erasmus, a bölcs, tudós a régi korokból. Igen, ô is holland volt.

Igen, igen. Ez az az épület, ahol Dzseki Csán abban a híres filmjében - aminek a nevét sem tudom - lecsúszott. Amúgy érdekes, hogy ezt az egy részletet láttam az összes filmjébôl. Ha-ha!

Ez egy elég jó kis híd volt, itt már néha kisütött a Nap.

Ez meg ahogy pózolok az Erasmushídnál.
Süt a Nap!

Találtunk egy szép régi tûzoltóautót is. Háttérben az Erasmushíddal.

Itt megyünk a waterbusszal Kinderdijkbe, ami egy gyönyörû kis falu, tele szélmalmokkal. Egyébként én a hajón teljesen megvadultam, olyan jó volt érezni egy kis sebességet (azér jó gyorsan ment), meg szuper volt a hullámzó Maason utazni!

Csak akkor mentem be a kabinba, amikor már majdnem megérkeztünk, addig kinn a fedélzeten ordibáltam az összes szembejövô hajónak.

Itt a kis csapatunk: Ågi, Cathrin az osztrák erasmusos lány, Attila és Adrienn, Kati, Zsuzsi...

Asszem Zsuzsi fotózott.

És akkor jöjjön Kinderdijk, a maga szépségével és szélmalmaival. A waterbus egy közeli faluban tett le minket, így végiggyalogoltuk az egész falut, ami gyönyörû volt!

Nagyon szép kis parasztházak, nádtetôvel.

Ezek a szélmalmok amúgy házak, emberek laknak benne most is. Csak egy picit irigyeltük ôket.

Meg persze azokat, aki minden nap ide hozza sétálni a kutyáját, vagy jön ide futni.

Valami fantasztikus érzés ezek között a nagy óriások között sétálni!!!

A táj és a szélmalmok természetesen az UNESCO természeti örökségei között van.

Ezek a szélmalmok nem gabonát ôrölnek, hanem a csatornákban lévô vizeket szabályozzák, áradás esetén szivattyúként mûködhet. Vagy az alacsonyabban fekvô csatornából vizet pumpál a magasabba. Szóval vízerômûvek. Elég ötletes!

Amúgy ha van elég jó tél (nem olyan, mint a mostani) akkor a hollandok végigkorcsolyáznak a csatornákon (kb. 200km) és ez az egyik útvonal, ahol elhaladnak.

Kis csapatunk a szélmalmok világában.

Hazafelé a waterbuson Ågival.

Szép kis kétárbócos, régivágású hajó. Ha nekem

adnák, elfogadnám...

És itt van mindenki egy képen háttérben a szélmalmokkal és csatornákkal.

Amszterdam

2007-03-06T05:37:00.000-08:00

Ezen a hétvégén Amszterdamban voltunk. Kicsit írtózom a nagyvárosoktól, pláne, hogy amióta itt vagyunk tiszta falusi, kisvárosi környezetben vagyunk. De be kell látnom Amszterdammal kapcsolatban kicsit tévedtem, tényleg van egy varázsa, és a nap végére teljesen megfogott a hangulat ami ott van. Amszterdam és Hollandia két külön dolog, aki csak Amszterdamba megy el az nem kap képet az igazi Hollandiáról szerintem. DE Amszterdamot feltétlen látni kell!!
Csak röviden amiket megnéztünk: a Heineken gyár-múzeum, a belváros, Ågi becsábított egy középkori Torture Museumba, és persze megnéztük a vöröslámpás negyedet is.

Igazi régies hangulatot ad ez a fiáker a Dam-tér közepén.

Ez a fotó csak azért készült, mert teccett a lámpa...

Ez a sétálóutcában lévô kis eldugott templom belülrôl.

Na igen, a sörgyár!!! Amúgy nekem a kôbányai jobban teccett, de azért ez sem volt rossz...

Egyébként, itt Hollandiában a Heineken a legócskább sör.

Hmmmm.... Beer Fermentation...

Haha, tisztára ugyanaz, mint a Dréher gyárban!

Csapolok...

Ågival a gyönyörû háttér elôtt, muszály volt itt egy fotót csinálni.

Mikor kijöttünk a sermúzeumból, kisütött a nap, és nagyon szép idô lett!
Mind mondottam volt, ez nagyon ritka errefelé, eddig ez volt a második napsütés. Ha-ha.. Nesze neked Britannia...

Szép kis kép ez, tele van a város csatornákkal, olyan mint Velence.

A kanálisok azért elég mocskosak ám közelrôl. Viszont az nagyon jó, hogy itt északon (városban és falvakban egyaránt) a házak nem fehérek, hanem barnák, vörös-téglaszínûek, vagy feketék. Az ablakkeret mindig fehér. Merik használni a színeket. Ez így elég szép! Otthon minden ház fehér, elég unalmas...

A nagy talajvíz miatt, az összes ház meg van dôlve, elôre, oldalra... Elég viccesen néz ki.

A vöröslámpás negyed...

Ez volt a legjobb ahová elmentünk aznap. Ezt látni kell mindenkinek.Itt aztán nagyon jó hangulat van!

Megint kérdezem: Ilyen miért nincs Magyarországon??!! A 8ker biztos sokkal jobb...

Ja, a lánykák csak simán ott állnak az ablakban és produkálják magukat az arrajáróknak!

Asszem 50 euro egy menet... (Hmm ez nem is sok...Let's try...)

Na igen a Torture Museum...

Errôl nem fogok sokat beszélni, pár képet berakok ide...

Hmm... ez jó lehet...

IRON MAIDEN!!!

A végére az elengedhetetlen lovagos kép!

A pálinkaparti

2007-02-24T07:53:00.000-08:00

Ez megint egy naggyon jól sikerült este volt. 6 magyar ösztöndíjas van itt Wageningenben, és

eldöntöttük, hogy csapunk egy szuper magyar estét, vörösboros marhapörkölttel és házipálinkával, és persze meghívunk mindenkit az A&F-bôl. A partit Marikánál tartottuk aki egy koliban lakik. Vagy 20-an voltunk a konyhában... Ja, és mivel névnaposok is voltak (Zsuzsi meg én) Kati és Ågi nagyon aranyos kis virággal leptek meg minket!

Elôször is megfôztük a pörköltet, meg csináltunk hozzá fôtt krumplit aztán a lányok nagyon finom pogácsát sütöttek. A fôzésben Abe a holland srác is sokat segített.

Mit mondjak elég erôs lett a pörkölt, kicsit féltem is, hogy nem fogják majd bírni, de mindenkinek nagyon izlett. Amúgy nagyon jól sikerült tényleg.

Itt Abbe vágja a húst, amibôl volt kb. 5 kiló.

Ja amúgy a pálinkát Zsuzsi hozta, elég jóféle házipálinka volt. Nem volt nagyon erôs, de azért a többiek igen nehezen birkóztak meg vele. Nem akarták egyszerre meginni, és azért egy pohártól mindenkinek nagy jókedve kerekedett.

Catharina a német lány amúgy is nagyon vidám és jókedvû, de azért egy kis pálinka és bor után még jobban megeredt a nyelve.

Hazafele már a bicikliével is leállt beszélgetni...

Amúgy ha itt Wageningenben kell valahova menni együtt, általában ô szokott engem levinni a biciklijén, mert az enyém ugye Arnhemban van.

Hát igen, kezd alakulni a buli... Mindenki seperc alatt jókedvû lett.

Következzen pár életkép a buliról.

Na igen... A francia-marokkói srác megjött,
ivott egy pálinkát, majd belehalt míg megitta, majd így nézett ki utána. Mondanom sem kell, hogy a buli egyik fô hangulatfelelôse ô volt.

Marisa, a portugál lyány

Ågiék körbefutották a koli erkélyét is...

Amikor mindenki kezdett kicsit punnyadni, egy latino srárc nagyon jó dalokat játszott gitárral. Hamar fergeteges lett megint a hangulat.

És itt visz le Catharina Ågi kolijába, mert persze, hogy ilyen késôn már nem tudnék hazamenni...

És igen, a jól megérdemelt pihenés...

Asszem ha kapok képeket még másoktól is, akkor fogok még felrakni, mert ez az este tényleg nagyon jól sikerült!

Az A&F intézet

2007-02-21T00:30:00.000-08:00

Itt dolgozunk Wageningen északi részén, az Agrotechnology & Food Innovations nevû intézményben, a Fiber & Paper nevû csoportban. Nagyon jó kis hely, tele modern laborokkal, felszereléssel és persze az ingyen kávéautómatával. Az épület maga is elég modern és baromi nagy, az egyik felében vannak az irodák, a másik felében a laborok és egy félüzem.

Baloldalt az okoscsávók irodái, jobboldalon meg a laborrészleg.

Igazából most, hogy jobban megnézem olyan mint egy ûrbázis a Vénuszon.

Ez az egyetem zászlaja, amit az "irodánk" ablakából lehet látni.

Itt van az asztalom, ha cikkeket kell olvasnom, vagy ha internetezem azt általában itt teszem.

Szemben velem van Kati asztala ô itt szokott néha az asztallapra borulva aludni...

Hát igaza van...

Igazából nem pusztulunk bele a sok tennivalóba, legalábbis eddig. Néha még a supervisior-jaink sem tudják mit is kéne csinálni, és párszor el kell azért nekik mondani, hogy az lehet, hogy fölösleges és hülyeség.

Legalábbis a lányok ezt tapasztalták, én még nem nagyon kezdtem el a kísérleti munkát.

De jó mert végre hagynak minket gondolkodni, nemcsak úgy bele a lecsóba.

Itt az egyik kémiai laborban nézek a fényképezôgépbe, más dolgom nagyon eddig még nem volt itt.

A témám amivel egyébként foglalkozom 100%-ban biomass és megújuló alapanyagokból készülô farostlemezek és furnérlemezek elôállítása és tesztelése (fôleg mechanikai igénybevétel), ragasztó viszkozitásának mérése, termikus analízis, de fôleg törésteszt. Szóval rombolnom kell és ezért fizetnek is, haha.

Elég érdekes amúgy, hogy például a ragasztót a farostlemezhez mondjuk kukoricacsutkából állítjuk elô (kémiatudóknak: furfuryl alcohol-polymer, lignin). És elég erôs tud lenni...

Itt a présgép amivel nyomjuk a furnérlemezeket össze. A gép maximum 75 tonna nyomást képest produkálni, ami azért nem semmi...

Mi általában 10 tonnát használunk.

Elég vicces, hogy a gép elindításához a biztonság miatt két különbözô gombot kell megnyomni egyszerre két kézzel (az ember mind a két kezére szükség van az indításhoz), így nem marad egy végtag sem ami bekerülhet a gépbe!

Na ez a törôgép, amivel vizsgálni lehet a farostlemezek szakítószilárdságát, mechanikai tulajdonságait. A gép 10N - pár kN-ig terhelhetô.

Itt Kati látható, aki szuperkritikus extrakcióval foglalkozik, és látható, hogy félti a kis extraktorait! Tök aranyos!

Ågi dolgozik itt valamit éppen, ô szálerôsített kompozit polimerekkel foglalkozik. Éppen telefonál...

Elôtte Sela egy spanyol lány.

Itt a félüzem részleg, van itt minden. De fôleg karamellaszag.

Ez az ebédlô részleg, itt történnek a kávészünetek (napi kb. 5), és a kajaszünet.

Szép, mi?

Na ez olyan rohadt unalmas lett, hogy a végére berakok pár szuper partifotót!

Ågi csak úgy hívja ezt a képet, hogy az évszázad partifotója. Hmmm...

Ja, a legrosszabb dolog hollandiában: a sör amit adnak 2dl!! És kb 2-3 euró...

Brááááá!!!!

Amúgy nagyon finom sörök vannak Hollandiában, elég sokféle: világostól a trappistig, 5%tól a 10%-ig...

Karnevál Maastrichtban

2007-02-20T03:03:00.000-08:00

A hétvégén Maastrichtban voltunk a karneválon. Egész délhollandia, Belgium, Németország bulizik ilyenkor. Mindenki be volt öltözve, a kis gyerektôl kezdve az idôs emberekig. Még az öregek is sörrel a kezükben buliztak. Szuper volt látni hogyan bulizik önfeledten egy egész város!

Persze hogy vikingnek lettem kisminkelve...

De volt itt mindenféle jelmez: lovag, harcos, búvár, tisztítószer, béka, falusi magyar és persze viking!

Ilyen miért nincs Magyarországon????

Még a nap is kisütött egy picit. Ez ám nagy szó errefelé...

Harley....

Csak pár képet berakok, hogy lehessen érzékelni a hangulatot!

Harcosok...

és persze a vikingek

Templomos lovag

ôsmagyarok, haha

Az elsô hetek

2007-02-19T01:10:00.001-08:00

Szóval az elsô pár hetem a szélmalmok hazájából. Itt is van rögtön egy szép példány a városból ahol lakom, melynek neve Arnhem. Szóval maga a város nagyon szép, a környék amelyrôl szó van Hollandia egyetlen egybefüggô erdeje, ami nagyon szuper. A város maga történelmi város, itt zajlott a Bridge is too far címû film, a II. világháború egyik nagy csatája. Valahol ezért nem bírják annyira a hollandok a németeket, de ez csak monda, én nagy útálkozással itt még nem találkoztam. Valahogy itt annyira nem fontos, hogy ki honnan jött, mindenki be tud illeszkedni, és mindenki szeretettel hallgatja a más hazájáról szóló történeteket. Mert rengeteg külföldi van itt, ami nagyon szinessé teszi Hollandiát.

Arnhem hídja

Apropó színek. Az elsô dolog amit a pór magyar ember észrevesz: basszus, végre itt vannak színek!Mindenfele zöld, piros, kék, az utak is színes kövekbôl vannak kirakva, a fû is valahogy sokkal zöldebb mint m.o-ban, és mindenhol moha! Na az valami szuper. Mindent elfed a moha...

Na, ezen a helyen lakom, egy ilyen sorházban. Nagyon jó kis házak vannak arrafele, teljesen olyan mint egy falu. Ja, és mindenhol csatorna.

Egy baj van, a hollandok nem ismerik a fûtést, ôk immunisak a hidegre, ezért ezt bizony meg kellett szokni.

Ez egy nagyon szép helyen lévô templom. Az érdekessége, hogy hatágú csillag és kereszt is van rajta.
Minden nap busszal megyek be Arnhembôl Wageningenbe, és az az út ahol a busz megy az nagyon szép, majdnem végig erdôben megy...

Itt Katival sétálunk Arnhemben, megyünk éppen a Sonsbeek Parkba, ami egy nagyon szép hely, tele zölddel, tóval, vízeséssel, ôzikékkel, vizimalommal és sok csipogó madárral.

Eddig is annyi minden történt itt velem, hogy most nem tudnám összefoglalni még röviden sem a történteket. Ezért csak pár képet rakok ide be az eddig történtekrôl.

Itt meg a vízesés tetejérôl nézi Matyi a zöld holland mezôket.

Voltunk itt egy watermuseumban, ami csudaszuper volt, az átlagéletkort igen csak megemeltük, elég viccesek voltunk a sok kis gyerek között. Szegények csak tátott szájjal álltak amikor elfoglaltuk elôlük a játékokat. De basszus, végül is mi is kifizettük a jegyet!:)

Ez is a múzeumban van, itt az Ågival pózolunk,

mintha bárni közünk is lenne a kémiához.

Ami az egyetemet illeti, nagyon jól felszerelt, modern épület, és nagyon sok fiatal. Van itt francia, portugál, marokkói, görög, finn, holland, német. Mind nagyon jó fej.

Egyik hosszúra sikerült ebédszünet alkalmával a francia srác kitépte wcpapírból Franciaországot és megmutatta hol lakik. Majd én is kitéptem Magyarországot, aminek az lett a vége, hogy mindeki kitépte a saját hazáját! Nagyon jó volt, majnem egész Európa megvolt. A görög srác még tartozik Görögországgal, mondta az sok idô lesz, mert azt mondtam neki, hogy az összes szigetet ki kell tépnie.

Itt a finn lány rajzol éppen jávorszarvast.
Nincs is annál szebb dolog, mint ha egy finn szarvasokat rajzol!:)

Muszáj volt lefotózni...

Ja jut eszembe, volt ám nagy hóesés is. Persze, hogy mindenki kiment hócsatázni. Végre láttam ezen a télen is havat. Ehhez is ide kellett jönni.

Természetesen rengeteget bulizunk, kocsmázunk, kirándulunk. Elég keveset vagyok otthon, általában aludni járok haza. Néha akkor se...

Itt a lányok szobájában alszom a koliban, ôk Wageningenben laknak, és ha van ott valami buliféleség akkor tudok náluk aludni, hogy ne kelljen éccaka utaznom. Meg busz sincs nagyon.

Most hétvégén megnéztem belülrôl is egy szélmalmot, volt ott egy öreg molnár és megengedte. Eléggé olyan volt, mint egy múzeum, csodálkoztam is, hogy teljesen ingyen lehet megnézni.

Régi fa fogaskerekek, liszteszsák, malomkövek, láncok... Elég jól néznek ki belülrôl. Elég sok még mûködik is.

Emitten feszítek a malomban, mint egy Molnár.

Wageningen, a kisváros ahova járok dolgozni az egyetemre, nagyon szép, igazi egyetemváros. Szép kis házak vannak arrafele is, ott is van egy szélmalom, az aljában lisztet is lehet kapni.

Ez a templom Wageningenben, ami félóránként jó kis harangjátékkal örvendezteti meg az arra járókat.

... Ez meg Wageningen fôutcája egyik este

************ Matyi in Holland ************