Monday, 19 February 2007

Az elsô hetek




Szóval az elsô pár hetem a szélmalmok hazájából. Itt is van rögtön egy szép példány a városból ahol lakom, melynek neve Arnhem. Szóval maga a város nagyon szép, a környék amelyrôl szó van Hollandia egyetlen egybefüggô erdeje, ami nagyon szuper. A város maga történelmi város, itt zajlott a Bridge is too far címû film, a II. világháború egyik nagy csatája. Valahol ezért nem bírják annyira a hollandok a németeket, de ez csak monda, én nagy útálkozással itt még nem találkoztam. Valahogy itt annyira nem fontos, hogy ki honnan jött, mindenki be tud illeszkedni, és mindenki szeretettel hallgatja a más hazájáról szóló történeteket. Mert rengeteg külföldi van itt, ami nagyon szinessé teszi Hollandiát.

Arnhem hídja

Apropó színek. Az elsô dolog amit a pór magyar ember észrevesz: basszus, végre itt vannak színek!Mindenfele zöld, piros, kék, az utak is színes kövekbôl vannak kirakva, a fû is valahogy sokkal zöldebb mint m.o-ban, és mindenhol moha! Na az valami szuper. Mindent elfed a moha...

Na, ezen a helyen lakom, egy ilyen sorházban. Nagyon jó kis házak vannak arrafele, teljesen olyan mint egy falu. Ja, és mindenhol csatorna.



Egy baj van, a hollandok nem ismerik a fûtést, ôk immunisak a hidegre, ezért ezt bizony meg kellett szokni.







Ez egy nagyon szép helyen lévô templom. Az érdekessége, hogy hatágú csillag és kereszt is van rajta.
Minden nap busszal megyek be Arnhembôl Wageningenbe, és az az út ahol a busz megy az nagyon szép, majdnem végig erdôben megy...













Itt Katival sétálunk Arnhemben, megyünk éppen a Sonsbeek Parkba, ami egy nagyon szép hely, tele zölddel, tóval, vízeséssel, ôzikékkel, vizimalommal és sok csipogó madárral.










Eddig is annyi minden történt itt velem, hogy most nem tudnám összefoglalni még röviden sem a történteket. Ezért csak pár képet rakok ide be az eddig történtekrôl.










Itt meg a vízesés tetejérôl nézi Matyi a zöld holland mezôket.










Voltunk itt egy watermuseumban, ami csudaszuper volt, az átlagéletkort igen csak megemeltük, elég viccesek voltunk a sok kis gyerek között. Szegények csak tátott szájjal álltak amikor elfoglaltuk elôlük a játékokat. De basszus, végül is mi is kifizettük a jegyet!:)






















Ez is a múzeumban van, itt az Ågival pózolunk,
mintha bárni közünk is lenne a kémiához.








Ami az egyetemet illeti, nagyon jól felszerelt, modern épület, és nagyon sok fiatal. Van itt francia, portugál, marokkói, görög, finn, holland, német. Mind nagyon jó fej.












Egyik hosszúra sikerült ebédszünet alkalmával a francia srác kitépte wcpapírból Franciaországot és megmutatta hol lakik. Majd én is kitéptem Magyarországot, aminek az lett a vége, hogy mindeki kitépte a saját hazáját! Nagyon jó volt, majnem egész Európa megvolt. A görög srác még tartozik Görögországgal, mondta az sok idô lesz, mert azt mondtam neki, hogy az összes szigetet ki kell tépnie.

Itt a finn lány rajzol éppen jávorszarvast.
Nincs is annál szebb dolog, mint ha egy finn szarvasokat rajzol!:)








Muszáj volt lefotózni...




Ja jut eszembe, volt ám nagy hóesés is. Persze, hogy mindenki kiment hócsatázni. Végre láttam ezen a télen is havat. Ehhez is ide kellett jönni.






Természetesen rengeteget bulizunk, kocsmázunk, kirándulunk. Elég keveset vagyok otthon, általában aludni járok haza. Néha akkor se...





Itt a lányok szobájában alszom a koliban, ôk Wageningenben laknak, és ha van ott valami buliféleség akkor tudok náluk aludni, hogy ne kelljen éccaka utaznom. Meg busz sincs nagyon.






Most hétvégén megnéztem belülrôl is egy szélmalmot, volt ott egy öreg molnár és megengedte. Eléggé olyan volt, mint egy múzeum, csodálkoztam is, hogy teljesen ingyen lehet megnézni.

Régi fa fogaskerekek, liszteszsák, malomkövek, láncok... Elég jól néznek ki belülrôl. Elég sok még mûködik is.





Emitten feszítek a malomban, mint egy Molnár.












Wageningen, a kisváros ahova járok dolgozni az egyetemre, nagyon szép, igazi egyetemváros. Szép kis házak vannak arrafele is, ott is van egy szélmalom, az aljában lisztet is lehet kapni.










Ez a templom Wageningenben, ami félóránként jó kis harangjátékkal örvendezteti meg az arra járókat.

















... Ez meg Wageningen fôutcája egyik este



No comments: