A közeli kis falvak

Ha a Rotterdami kirándulásra azt mondtam, hogy az volt eddig itt a legszebb és legjobb napom, akkor asszem felül kell bírálnom magam. Mert ahol a mai napon voltam, az nemcsak hogy meseszép volt, hanem rengeteg olyan dolgot láttam amire itt már rég kiváncsi voltam. Eddig nagyobb városokba mentünk kirándulni, ami nagyon jó, de akármennyire szép is, egy idô után számomra már minden város egyformává válik, és nem tudom élvezni.

Nekem inkább természet kell, fák, erdôk, bokrok, falvak, madarak, vadregényes tájak. Asszem az ilyen helyeken vagyok igazán önmagam.Szóval eldöntöttem, a mai napon elmegyek az új biciklimmel az Arnhemtôl nyugatra lévô falvakba, amik gyönyörûek. Kb. 30 kilómétert bicikliztem, a bicikli nem a legjobb, váltani nem lehet vele. Az út végére már mindenem fájt.

Imádom, hogy a hollandok imádják a virágokat. Szinte mindenhol lehet virágot látni, utak mentén, házak elôtt, erdôben, kertekben. Csak úgy a füveket is teleszórják virághagymákkal, úgyhogy elég színes tôlük minden!

Oosterbeek, Heelsum, Renkum, Doorwerth, Heveadorp; igen, ezek nem itteni sörmárkák, hanem ezek a falvak amiket megnéztem. És, hogy miket láttam: csodaszép erdei utak, sok szép virág (ezeket mindig lát Hollandiában az ember) , mesebeli házakat, lovak, bárányok, ôsi misztikus templomok, középkori várkastély, és a feledhetetlen holland idôjárás.Apropó, az itteni idôjárást kicsit ki kell fejtenem bôvebben.

Szinte mindig szürkületi fény van az alacsony felhôzet miatt, a levegô fantasztikusan friss és nagyon párás. Olyan, mintha épp vihar törne ki állandóan...

Imádom ezt az idôjárást, olyan középkori hangulatot ad a tájaknak. Magyarországon, ha otthon néha ilyen idô van, mindig azt mondom, hogy "harcos idô" van, mert megvadulok az ilyen idôben, tisztára, mint a csatában. Ha-ha.

Na, ez itt Arnhem és Oosterbeek katonai temetôje, termszetesen a II. világháborúról van megint szó. Leginkább Airbornosokat temettek ide, akik 1944 szeptemberében próbálták felszabadítani Hollandiát. Még ma is látni idôs veteránokat idejönni emlékezni...

Ezek a szép házak. Hát igen, elfogadnék egyet- kettôt, ha ingyen adnák. Szép színes mindegyik, nagyon jó, hogy itt északon nem minden ház fehér, hanem színeket használnak a barnától a feketéig.

Szóval ez inkább villanegyed, a kertek is elég szépek, a házak körül erdô, tó, és zöld fû. Meg persze virág.

Sokszor felbukkan a piros szín is a házakon, hol a falakon, hol az ablakkeret van élénkpirosra fesve.

Hát igen kérem szépen, ez már nem semmi. Nádfedeles ház az erdô közepén, mohás fû, igazi uradalom.

Ez még mindig az elôzô háznak a kertje. Fenyves, tó, szobrok a kertben. Igázából olyan szép volt, hogy muszály volt bejönnöm ide, de mint kiderült persze magántulajdon, de nem szólt rám senki. A kertben meg golfpályán használotos kiskocsival mentek egyik házból (villa) a másikba.

Ez is még az elôzôhöz tartozik, ez az elôkert tehenekkel.

Jó sok nádfedeles ház van Hollandiában...

...de a kedvencem az ez! Ez nagyon szép. Jó lehet ilyen erdô közepén lakni.











Ja igen, mindenhol virág, ez Hollandia egyik ismertetôjele. Kis erdôszéli pihenô.Amúgy mostanában fognak virágozni itt a Rhododendronok, már elôre várom. Tele van velük itt minden.

Ez a fôút ami keresztülmegy a falvakon.

Ez egy elég szép kis templom, sötét kövekbôl épült, és elég szép fa ajtaja van. Nekem igazából a formája teccett nagyon.

De, hogy miért van zárva?? Ezen Magyarországon is mindig kiakadok. Azt hittem Isten háza mindig nyitva áll, na mindegy.

Most következik a nap egyik fénypontja, a Doorwerth-i kastély. Maga a várkastély a középkorban az 12oo-as években épült, de késôbb folyamatosan bôvítették, még elérte a mai formáját. Nagyon szép helyen van, erdô körülötte, mezô, földek, farmok.
A vár körül természetesen vizesárok van, melyen át egy kis híd vezet a kastélyba. Az eredeti kózépkori falak 2 méteresek voltak, ez a vár elég erôsnek épült.

Ezzel, hogy megnéztem a kastélyt, egy vágyam is teljesült, mégpedig az, hogy lássak itt egy középkori várat.
Merje valaki azt mondani, hogy nem szép!

Minden szemszögbôl...

Az udvaron egy nagyon szép ôsi Fa áll, a mai utamon még lesz majd egy ilyen ôsi Fa. Nekem nagyon tetszett, hogy meseszép környezetben, az udvaron ott áll egy régi kiszáradt Fa. Asszem imádom a Fákat...

A kastély belsejében nem lehetett fotózni, de könyörgöm, én nem nagyon tudok hollandul, így én nem olvastam semmi ilyen tiltást. Meg amúgy sem szoktak ezek nagyon érdekelni.

Amikor elôször rámszóltak, eltettem a gépet...

Nagyon szép belülrôl, kár, hogy nem mutathatom meg. Igazi középkori bútorok, fegyverek, vértek; a konyhától a hálószobákig mindent megnéztem.Itt egy jó kis páncélzat és egy kétkezes kard látható.Hmmm, kezdek beindulni...

Odajött hozzám egy hölgy, hogy tilos fotózni, én mondtam, neki, hogy ok. De azért természetesen cserébe megkértem, hogy fotózzon le engem teljes vértezetben. Ha-ha.

Ållok a hídon. Rájöttem, hogy én ebben a várban akarom leélni az életemet, egy ilyen szuper környezetben. Jajj, nehéz, nagyon nehéz lesz innen egyszer hazamenni................














Erdei körforgalom.














Szép kis temetô fenyveserdô közepén. Minden mohás, és sok itt is a Rhododendron.








Erdei autóút. Na itt már nagyon fájt a térdem, így csak lassan haladtam.











Na ez egy nagyon szép ôsi templom. Ez Hollandia egyik legrégebben épült temploma, a X. században kezdték építeni, (ekkor a magyarok mág lazán honfoglaltak...) és ehhez is hozzáépítettek késôbb egy-két részt. Hogy ez is miért van zárva?!







Elég erôs kisugárzása van ennek a templomnak, amit az elôtte lévô Fa szintén növel. Ez a második ôsi Fa a mai napon, szintén körbekerítve, hihetetlen kórnyezetben. A Fa ki van száradva, számomra mégis úgy tûnik mintha élne. Bár az is lehet, hogy a környezet az ami él itt!








Szép, nem? Most így megírva ezt a naplót, asszem jobban átgondolva, és újra átérezve, mégis csak ez volt eddig a legszepp napom. De ne kérje senki tôlem, hogy rangsorolnom kelljen a történteket itt, mert az lehetetlen!